2017. június 23., péntek

Állásfoglalás!



Sziasztok!

Megkaptam az Egyesület nevében írt állásfoglalás kérésre a választ a NGM-tól, az alábbiakban olvashatjátok:

NGM/20248-1/2017


Tisztelt Elnök Úr!

A magánfőzés keretében előállított termékek elnevezésével kapcsolatban állásfoglalást kérő levelét köszönettel megkaptuk, mely tárgyban az alábbi álláspontunkról tájékoztatjuk.

A magánfőzés és a magánfőzött párlat jövedéki adójogi szakkifejezések, nem befolyásolják azt, hogy az adott tevékenységnek és az abban előállított terméknek az előállító milyen elnevezést ad és nem tartalmaznak a tevékenység és az előállított termék minőségére vonatkozó értékítéletet.

A jövedéki szabályozás azért nem használja a pálinka fogalmat, mert egyrészt a pálinkatörvény ezt  már használja egy védett földrajzi árujelző kifejezésként, másrészt a jövedéki termékosztályozás az eredetvédelmi szabályozástól eltérő rendszerre épül, harmadrészt a jövedéki szabályozás értelmében vett magánfőzés keretében előállított termék nem biztos, hogy megfelel a pálinkatörvény követelményeinek. A jövedéki termékosztályozás ily módon független az adott termék kereskedelmi forgalombeli vagy azon kívüli megnevezésétől.

Az előzőekből következően a jövedéki szabályozásnak nincs ráhatása a pálinka versenyek értékelésére, azt, hogy egy adott versenyt milyen termékek számára hirdetnek meg, milyen szempontrendszer szerint minősítik a versenyre nevezhető termékeket és milyen díjakat adnak, a verseny szervezője dönti el.

Üdvözlettel:

Nemzetgazdasági Minisztérium
Ügyfélkapcsolati Információs Iroda
Tel.: 06 1 795 5010

Az állásfoglalás arra mutat rá, hogy a jövedéki szabályozásban kizárólag a párlat szót használják a minőségtől függetlenül. Ugyanakkor nem létezik ilyen szabályozás, még a pálinkatörvényben sem, hogy a magánfőzött pálinkát párlatnak kell hívni. Tehát aki a pálinkatörvényt betartva főzi otthon a pálinkáját, az bizony pálinka!!! Ennek megfelelően írhatunk egy cikket arról, hogy a magánfőzött pálinka, az pálinka és nem párlat!

Üdv,
Laci


4 megjegyzés:

  1. "Ennek megfelelően írhatunk egy cikket arról, hogy a magánfőzött pálinka, az pálinka és nem párlat!"

    Úgy van. Amennyiben a pálinkatörvényben leírt pálinka fogalmának megfelel, azaz Magyarországon termett gyümölcsből készül, cukor és egyéb adalékanyag (aroma) hozzáadása nélkül, és itt is van kifőzve.

    A cukor és egyéb adalékanyaggal kapcsolatos résszel egyetértek - sok magánfőzött párlat itt már megbukott, és csak párlat.

    Az import gyümölcs, hogy nem pálinka, talán még azzal is megbékélek nagy nehezen, bár vicces, hogy ha itt termesztett fügéből főzzük, akkor pálinka, ha import füge, akkor nem az. Ha itt termett almából főzzük, akkor az, ha felvidékiből, akkor nem.

    Itt kapcsolódik a vége, hogy azzal, hogy a gúnyhatárokon túli magyar területeken termett gyümölcsből, magyar emberek által készített pálinka a törvény szerint nem pálinka, azzal sehogyan sem tudok azonosulni.

    VálaszTörlés
  2. Továbbá, a pálinkatörvény ugye meghatározza fogalmilag, hogy mi a pálinka. Amennyiben a párlat annak megfelel, akkor az pálinka, ha nem, akkor nem.

    Tehát nem attól pálinka, hogy magánfőző, bérfőzde, vagy kerfőzde állította elő. Tudomásom szerint - utána kellene nézni - a pálinka, mint fogalom használatának korlátozása KERESKEDELMI FORGALOMBA KERÜLŐ TERMÉKRE vonatkozik.

    VálaszTörlés
  3. Utána néztem, tévedtem, nincs köze a kereskedelmi forgalomhoz a megnevezésnek, Ha a pálinka törvényben foglaltaknak, továbbá a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelel, akkor pálinka, ha nem, akkor nem. A Pálinka, mint fogalom használatára csupán ennyi a korlát.

    VálaszTörlés
  4. A pálinka az gyümölcs- vagy törköly párlat, a gyümölcs- vagy törköly párlat, akkor pálinka, ha azt Magyarországon termett gyümölcsből vagy törkölyből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

    VálaszTörlés