Pálinka szentelési nyakcímke
2016. december 29., csütörtök
2016. december 13., kedd
Kisüzemi bortermelő
A kisüzemi bortermelő az a borászati üzem-engedéllyel rendelkező, más
borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az
alábbi követelményeknek, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és
gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki
a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen
teljesíti a következő követelményeket:
a) az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint
évi 1000 hl csendes bort állít elő,
b) szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított
szőlőmustsűrítmény kivételével a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének
létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az
1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december
17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II.
részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem
szerez be, és
c) csendes bort – a bérpalackozásra
átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását kivéve – nem szerez be,
és csendes boron kívül, valamint a saját előállítású csendes borból évente
legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán
kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a 10
000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz
forgalomba;
137. § (1)
A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos
erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelőtől indított belföldi szállításakor az
54. § (1) bekezdésétől és a 64. §-tól eltérően borkísérő okmány alkalmazandó
vagy a szállítmány az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében
meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.
(2) A kisüzemi bortermelő az agrárpolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet, amelyben a csendes
bort 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett,
valamint az ennél kisebb tárolóeszközben elhelyezett csendes bort és a palackos
erjesztésű habzóbort kiszerelésenkénti bontásban, az adó alapjaként
meghatározott mennyiségi egységben kimutatva szerepelteti.
(3) A kisüzemi bortermelő a vásárolt és a saját
termésű szőlő, az előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor,
valamint palackos erjesztésű habzóbor mennyiségéről, készletváltozásokról és a
borpiaci év tényleges zárókészletéről a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás
adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít,
amelyet a borpiaci évet követő augusztus 15-ig nyújt be a hegybíróhoz. A
hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást az ISZBIR-en keresztül 21 napon belül
teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára. Az elektronikus
adóbevallásra kötelezett kisüzemi bortermelő mennyiségi elszámolását is elektronikusan
nyújtja be.
(4) Ha a családtagok közössége a saját művelésben lévő
szőlőterületen termelt szőlőből a csendes bor és a palackos erjesztésű habzóbor
előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt telephelyen végzi, e tevékenység
kisüzemi bortermelőnek minősülve folytatható. Adóalanynak a családtagok
közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a
családtagok közössége – a családtagok egyetemleges felelőssége mellett – az
általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.
(1) Ez a törvény
– a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. november 1-jén lép
hatályba.
(2) Az 1–19. §,
a 20. § (1)–(4) bekezdése, a 21–79. §, a 81–147. §, a 152–172. §, valamint a
174. § (1)–(2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 174. §
(3) bekezdése 2017. január 2-án lép hatályba.
(4) A 173. §
2017. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 174. § (4) bekezdése
2017. július 2-án lép hatályba. (6) A 20. § (5) bekezdése és a 80. § 2018.
január 1-jén lép hatályba.
2016. december 11., vasárnap
Még mindig pálinka szentelés.
Még mindig pálinka szentelés.
Egy dologban igaza van a kereskedelmi főzdéknek, és ez pedig az, hogy pálinkából, vagy párlatból mindegy hogyan is nevezzük, hiszen ugyan arra gondolunk, sok van kicsire szűkült Hazánkban. Egyes számítások alapján manapság egy kereskedelmi főzde napi 2 cent pálinkát képes értékesíteni, és ebből kell megélnie. Ha ez így van, akkor minden elismerésem az övék, mert már régen csődbe kellett volna jutniuk. Értékesítéseik növekedésének legfőbb akadályában pedig a legalizált magánfőzést látják. Nem igazán látható a kettő közti összefüggés számomra, de ez lehet, hogy csak az én szűklátókörűségem okán van így. Ahogy én látom a világ sokkal egyszerűbb. Az a magyar ember, aki tud valódi halászlét főzni, ha étterembe megy sohasem választ az étlapról halászlét, mert az úgy sem lesz olyan, mint a sajátja. Ugyanígy, aki egyszer már életében ültetett gyümölcsfát, vagy szőlőtőkét magának, gondozta azt, kivárta míg termőre fordul, majd leszedte a gyümölcsét, nagy gonddal lecefrézte azt, majd saját maga ledesztillálta, kóstolta az első cseppjétől, az utolsóig, azaz ember nem vesz pálinkát többet bármilyen kiváló is az üzletben. Mert ez számunkra olyan, mint a családunk, büszkék vagyunk rá, szeretünk dicsekedni vele, akár a jó tanuló gyerekeinkkel, takaros feleségünkkel, gyors autónkkal. A pálinkakészítés egyfajta életérzés, a szabadság jelképe. Az ember mindig is Istent akarja utánozni, még ha ez csak kicsiben is sikerül, de az alkotás egyfajta önkifejezés, amely nekünk az italainkban nyilvánul meg. Éppen emiatt a gyümölcs születésétől kezdve, a párlat palackba kerüléséig megpróbálunk egy fajta rítust felépíteni. Hiszen meg van az ideje a metszésnek, a permetezésnek, a kaszálásnak, a szüretnek, a csömiszőlésnek, és a desztillálásnak is. Mindezeknek a csúcsán hinni akarunk abba, hogy a gyümölcs lelke, amelyet elővarázsoltunk a palackba a javunkra válunk, ezért visszük el borainkat Szent János napján, pálinkáinkat Szent Miklós napján a templomba. Ezért amikor vendéget fogadunk elsőként pálinkával kínáljuk meg, és amikor a vendégünk távozik, a búcsú poharat is saját párlatunkkal töltjük meg. Nem maga az ital az áldás, hanem az életforma, amely életre hívja szokásainkat, egyedivé teszi életünket, megtart bennünket ott, ahol élünk, mert a pálinka elsősorban a magyar vidék itala, és ettől lesz Hungarikum!
2016. december 10., szombat
Szent Miklós-napi Pálinkaszentelés
Szent Miklós-napi
Pálinkaszentelés
2016. december 9., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)