2016. december 13., kedd

Kisüzemi bortermelő




A kisüzemi bortermelő az a borászati üzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az alábbi követelményeknek, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen teljesíti a következő követelményeket:
a) az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő,
b) szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be, és
c) csendes bort – a bérpalackozásra átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását kivéve – nem szerez be, és csendes boron kívül, valamint a saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a 10 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba;
137. § (1) A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelőtől indított belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől és a 64. §-tól eltérően borkísérő okmány alkalmazandó vagy a szállítmány az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.
(2) A kisüzemi bortermelő az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet, amelyben a csendes bort 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett, valamint az ennél kisebb tárolóeszközben elhelyezett csendes bort és a palackos erjesztésű habzóbort kiszerelésenkénti bontásban, az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva szerepelteti.
(3) A kisüzemi bortermelő a vásárolt és a saját termésű szőlő, az előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor, valamint palackos erjesztésű habzóbor mennyiségéről, készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít, amelyet a borpiaci évet követő augusztus 15-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást az ISZBIR-en keresztül 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára. Az elektronikus adóbevallásra kötelezett kisüzemi bortermelő mennyiségi elszámolását is elektronikusan nyújtja be.

(4) Ha a családtagok közössége a saját művelésben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a csendes bor és a palackos erjesztésű habzóbor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt telephelyen végzi, e tevékenység kisüzemi bortermelőnek minősülve folytatható. Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége – a családtagok egyetemleges felelőssége mellett – az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.
(1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. november 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1–19. §, a 20. § (1)–(4) bekezdése, a 21–79. §, a 81–147. §, a 152–172. §, valamint a 174. § (1)–(2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 174. § (3) bekezdése 2017. január 2-án lép hatályba.
(4) A 173. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 174. § (4) bekezdése 2017. július 2-án lép hatályba. (6) A 20. § (5) bekezdése és a 80. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
 


2016. december 11., vasárnap

Még mindig pálinka szentelés.



Még mindig pálinka szentelés.


Egy dologban igaza van a kereskedelmi főzdéknek, és ez pedig az, hogy pálinkából, vagy párlatból mindegy hogyan is nevezzük, hiszen ugyan arra gondolunk, sok van kicsire szűkült Hazánkban. Egyes számítások alapján manapság egy kereskedelmi főzde napi 2 cent pálinkát képes értékesíteni, és ebből kell megélnie. Ha ez így van, akkor minden elismerésem az övék, mert már régen csődbe kellett volna jutniuk. Értékesítéseik növekedésének legfőbb akadályában pedig a legalizált magánfőzést látják. Nem igazán látható a kettő közti összefüggés számomra, de ez lehet, hogy csak az én szűklátókörűségem okán van így. Ahogy én látom a világ sokkal egyszerűbb. Az a magyar ember, aki tud valódi halászlét főzni, ha étterembe megy sohasem választ az étlapról halászlét, mert az úgy sem lesz olyan, mint a sajátja. Ugyanígy, aki egyszer már életében ültetett gyümölcsfát, vagy szőlőtőkét magának, gondozta azt, kivárta míg termőre fordul, majd leszedte a gyümölcsét, nagy gonddal lecefrézte azt, majd saját maga ledesztillálta, kóstolta az első cseppjétől, az utolsóig, azaz ember nem vesz pálinkát többet bármilyen kiváló is az üzletben. Mert ez számunkra olyan, mint a családunk, büszkék vagyunk rá, szeretünk dicsekedni vele, akár a jó tanuló gyerekeinkkel, takaros feleségünkkel, gyors autónkkal. A pálinkakészítés egyfajta életérzés, a szabadság jelképe. Az ember mindig is Istent akarja utánozni, még ha ez csak kicsiben is sikerül, de az alkotás egyfajta önkifejezés, amely nekünk az italainkban nyilvánul meg. Éppen emiatt a gyümölcs születésétől kezdve, a párlat palackba kerüléséig megpróbálunk egy fajta rítust felépíteni. Hiszen meg van az ideje a metszésnek, a permetezésnek, a kaszálásnak, a szüretnek, a csömiszőlésnek, és a desztillálásnak is. Mindezeknek a csúcsán hinni akarunk abba, hogy a gyümölcs lelke, amelyet elővarázsoltunk a palackba a javunkra válunk, ezért visszük el borainkat Szent János napján, pálinkáinkat Szent Miklós napján a templomba. Ezért amikor vendéget fogadunk elsőként pálinkával kínáljuk meg, és amikor a vendégünk távozik, a búcsú poharat is saját párlatunkkal töltjük meg. Nem maga az ital az áldás, hanem az életforma, amely életre hívja szokásainkat, egyedivé teszi életünket, megtart bennünket ott, ahol élünk, mert a pálinka elsősorban a magyar vidék itala, és ettől lesz Hungarikum!



2016. december 10., szombat

Szent Miklós-napi Pálinkaszentelés



Szent Miklós-napi Pálinkaszentelés


Minden bizonnyal ennek a kis írásomnak már a címe is felkavarja a közérdeklődést, amely amúgy is kissé meglanyhult ebben, mármint a pálinka témában. Ha visszagondolunk arra, hogy a rendszerváltás környékén az addig meg szokott bérfőzdék némelyike elkezdet fejleszteni és kereskedelmi pálinka manufaktúrákat létrehozni. Ezzel kezdetét vette a pálinka fejlődése és diadalmenete. Minőségi fejlődés generálódott, amelyre egynémely bérfőzde is reagált igaz közel egy évtizedes késéssel. Aztán következett az igazi nagy bumm, amikor is politikai vezetés egyetlen mozdulattal felszabadította a pálinkakészítést és eltörölte a magánfőzésre, illetve a bérfőzésre 86 literes évi mennyiségig családonként a jövedéki adót. Ennek okán elkezdet a feketefőzés kiszürkülni, és már okafogyottá vált a kuktázás, amikor közel hasonló költséggel legálisan is lehetett párlatot előállítani. Ez a pár évnyi szabadság igazából nem kedvezett hosszútávon senkinek. A kereskedelmi főzdék fejlődése megtorpant, hiszen a fejlődő bérfőzdékben előállított termékek hirtelen konkurenciává léptek elő. A bérfőzdék roppant beruházásokba fogtak. A magánfőzők nem tudtak igazán gyökeret verni. Ekkor következett az újabb fordulat. A bérfőzött pálinka ismét adózottá vált, így a bérfőzdékben gyakorlatilag leállt a termelés. A magánfőzés ezzel szemben ismét felértékelődött még az adófizetési kötelezettséggel is. A kereskedelmi főzdék helyzete pedig továbbra is aggasztó maradt. Ehhez a helyzethez valóban szüksége van ennek a szakmai rétegnek egy védőszentre, amelyhez fohászkodhat végre olyan szabályozásért, amely nem a politika mentén, hanem az ésszerűség határain alakítja a természetesen elsősorban gazdasági tevékenységet. Ha pedig valaki azt hinné, hogy ezzel a végén vagyunk a változásoknak, akkor nagyot téved. A kereskedelmi főzdék komoly lobbit képviselnek, céljuk a szakma egyenrangúsítása: azaz, ha ők teljes adót fizetnek, akkor minden szereplő fizessen azt, de eladni továbbra is csak ők adhassanak el legálisan, így gyakorlatilag ellehetetlenítenék a bér és magánfőzést is, ettől remélve gazdasági stabilitásukat. Csak, hogy a magyar ember sohasem szerette üzletben megvásárolni a pálinkáját, és ha legálisan nem készítheti el, akkor ismét a fekete szektor fog felerősödni. Az már egyértelmű, hogy a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz nem lehet visszatérni. Ugyanis közben azért a szakma kitermelt egy csomó szakembert, aki desztillálni szeret, és desztillálni akar. Már csak azért is, mert ha eddig nem is úgy gondolt a magyar a pálinkára, mint hungarikumra, annak reklámja, annak kialakult varázsa ma már visszavonhatatlanul a magyar embereké lett. Ahogyan a magyar vidék kispincéiből sem lehet kiszippantani a borokat, úgy a házi pálinkát sem lehet újból illegalitásba küldeni. A magánfőzéssel igen is számolnia kell mind a politikának, mind a jelenleg regnáló kereskedelmi főzdéknek. Az egyetlen talán helyes lehetőség az egymás elfogadása, az egymás segítése. A magánfőzők ne akarjanak fél legalitásban lenni, hanem mind szakmailag, mind gazdaságilag vállalják fel tevékenységüket, és igazítsák azt az elfogadható törvényi szabályozáshoz. A jó magánfőzőket, akik szakmailag képzettek fogadják el és állítsák példának azok elé, akik még mindig szürkezónában ügyködnek, így biztosan minden fél jól jár és a hungarikum karrierje is ismét lendületet vesz. Ehhez fel kell nekünk is építenünk a saját pálinka kultuszunkat, amelybe beletartozik a pálinka név használata, a lovagrend struktúrája, a szakmai elismertség. Ennek eléréséhez van szükségünk a pálinkások védőszentjének hathatós segítségére, mert a megáldott ital el fér egy asztalon egymás mellett, ha 100%-osan adózott, ha 50%-osan adózott, és ha 700 forintot fizetünk érte literenként akkor is, hiszen a jó Isten nem személy, és adóválogató, nem Trianon előtti és utáni, hanem Magyar földnek, Magyar az Istene is. Ámen


2016. december 9., péntek

Végzés



Tisztelt Magánfőző barátaim, kollégáim!

Jó hír, hogy végre hivatalosan is vagyunk.


2016. november 13., vasárnap

Horgosi Pálinkaverseny 2016.



Horgosi Pálinkaverseny 2016.


Kedves Barátaim, Tisztelt Kollégáim!

Baráti megkeresést kaptunk a Vajdaságból, ahová pálinka megmérettetésre hívnak bennünket. Szeretném felhívni figyelmeteket erre, és biztatni szeretnélek benneteket, hogy lehetőségeitek szerint vegyetek rajta részt!


 




2016. október 30., vasárnap

III. MÓRAHALMI PÁLINKA- ÉS PÁRLATVERSENY 2016.



Tisztelt Barátaim, Pálinkakészítő Kollégáim!





PÁLINKA- ÉS PÁRLATVERSENY TEPERTŐFESZTIVÁLLAL IMMÁRON HARMADIK ALKALOMMAL MÓRAHALMON!

Pálinkaverseny nevezési feltételek:
A versenyre nevezhető magánfőzésű gyümölcspárlat, bérfőzéssel készített pálinka - gyümölcspárlat és ágyas pálinka.

A benevezett pálinkának és gyümölcspárlatnak olyan gyümölcsből kell készülnie, mely a Homokhátság területén termett.
Ágyas pálinka esetén kikötés, hogy a gyümölcs ágy hazai gyümölcsből álljon.

Mézes „pálinka” nem nevezhető!
A nevezési díj: 1000 Ft, valamint a nevezett pálinkából 1 liter.
Nevezéskor a bérfőzéssel készített pálinkákról származási igazolást kérünk!

Nevezések leadása: 2016 október 10 – november 7 között
az Aranyszöm Rendezvényház nyitvatartási idejében:
hétfő-csütörtök 8-16; pénteken 8-13.
(6782 Mórahalom, Röszkei út 1.)

További információk az erzsebetfurdo.morahalom.hu oldalon az események fül alatt találhatóak, vagy a mórahalmi Tourinform irodában kérhetőek. Tel.: 62/660-710
 


2016. október 27., csütörtök

MAGYAR PÁLINKA HETE KECELEN



MAGYAR PÁLINKA HETE KECELEN
Kárpát-medencei  Pálinka-, és Párlatverseny
valamint
Bor-, Pálinka-, és Párlatszépségverseny
továbbá
Bács-Kiskun Megye Pálinkaversenye
2016. november 07-től  13-ig
Jelentkezési lap itt letőlthető!
Jelentkezési lap kereskedelmi főzőknek .pdf formátum .doc formátum
 Jelentkezési lap párlatszépségversenyre .pdf formátum .doc formátum
Program:
7-8-9-én   hétfő, kedd, szerda
0900        Pálinkák, párlatok szakmai zsűri által történő érzékszervi bírálata
Bor-, Pálinka-, és Párlatszépségverseny
10-én   csütörtök
1000       Bor-, Pálinka-, és Párlatszépségverseny
11-én   péntek
1400        Pálinkák, párlatok társadalmi zsűri által történő érzékszervi bírálata
12-én  szombat - a Keceli Pálinka Ünnep
0900           Kárpát-medencei Lovagrendek találkozója - a Római Katolikus Plébánián
0945           Kárpát-medencei Lovagrendek bevonulása – a keceli Szentháromság templomba
1000           A rendezvény ünnepi megnyitója
Lovagi avatás és Pálinkaszentelés – a hozott pálinkák megszentelése
1500          Bács-Kiskun megye gyümölcs-, és szőlőpálinkáinak versenye
Bács-Kiskun Megye Pálinkaversenyének eredményhirdetése
A Bor-, Pálinka-, és Párlatszépségverseny eredményhirdetése
A Kárpát-medencei Pálinka-, és Párlatversenyének eredményhirdetése
A programok helyszíne:   T.G.-Virágdekor Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
Tájékoztatjuk, hogy az idén is megrendezésre kerül a Magyar Pálinka Hete keretében a Kárpát-medencei Pálinka-, és Párlatverseny, valamint a Bor-, Pálinka-, és Párlatszépségverseny, valamint a Bács-Kiskun Megye Pálinkaversenye, amelyre tisztelettel várjuk azon kereskedelmi pálinkafőzdék, bérfőzetők, magánfőzők, valamint a határainkon túli párlatfőzők jelentkezését, akik szeretnék megmérettetni pálinkáikat, párlataikat egy jelentős tradíciókkal bíró, széles szakmai támogatottsággal rendelkező versenyen.
A verseny célja népszerűsíteni a magyar hagyományokat, a hungarikumokat a kultúrált pálinka-, és párlatfogyasztást, a gasztronómia kultúrával való összefonódást. Lehetőséget szeretnénk teremteni a pálinka-, és a párlatszakma, a gasztronómia képviselőinek és a fogyasztóknak, hogy ideális környezetben tudják kicserélni gondolataikat, szakmai tapasztalataikat.
A Kárpát-medencei Pálinka-, és Párlatversenynek mára már elengedhetetlen része a Bács-Kiskun Megye Pálinkaversenye, melyen a Bács-Kiskun megye legjobb gyümölcs-, és legjobb szőlőpálinkája kerülnek kiválasztásra, továbbá az egyedinek mondható Bor-, Pálinka-, és Párlatszépségverseny.
A Pálinka Ünnep díszvendége:
A Pálinka Ünnep fővédnöke:
Dr. Fazekas Sándor       Földművelésügyi Miniszter, Országgyűlési képviselő
A Pálinka Ünnep védnökei:

Jakab István
Magyar Országgyűlés alelnöke, Országgyűlési képviselő
Font Sándor
Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Országgyűlési képviselő
Kiss Miklós Zsolt
Agrár- Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár
Bányai Gábor
Országgyűlési képviselő
Kerényi János
Országgyűlési képviselő
Rideg László
Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke
Kovács Ernő
Bács-Kiskun Megyei Kormánymegbízott
Dr. Pataki Mihály
Európai Unió Oktatási Szövetségének tagja, c. igazgató
Haszilló Ferenc
Kecel Város, polgármester
Galló Gergely
T.G.-Kertészeti Kutatókat, Oktatókat, Gyakorlati Szakembereket Támogató Országos Alapítvány

A Pálinka Ünnep szakmai védnökei:

Pálinka Nemzeti Tanács
Mihályi László        elnök
Első Magyar Fehérasztal Lovagrend
Benke László          nagymester
Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület
Piros László            nagymester
Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége
Koczor Kálmán      elnök
Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesülete
Birkás István            elnök
Pálinkafőzők Országos Egyesülete
Dr. Szóráth Judit   alelnök
Szabadkai Paraszt Egyesület
Kiss G. Árpád elnök
Rád rytierov destilátov na Slovensku
Varga Imre nagymester


Szeretnénk megmutatni, hogy a pálinkák és a párlatok hozzátartoznak nemzeti gasztronómiánkhoz, életérzésünkhöz, immár túljutva az utóbbi évtizedekben tapasztalt problémákon.
Kérjük, tisztelje meg rendezvényünket pálinkáinak, párlatainak versenyünkre történő nevezésével! Jelentkezését követően, küldjük a jelentkezési lapot.
A Kárpát-medencei Pálinka-, és Párlatverseny elnöke: Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke, okleveles Pálinkamester
A Kárpát-medencei Pálinka-, és Párlatverseny szakmai igazgatója: Krizl Edit, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja, okleveles Pálinkamester
A Bor-, Pálinka-, és Párlatszépségverseny elnöke: Szabó Attila, Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutató Állomás igazgatója
Tagjai: Eiler Attila, Dr. Pataki Mihály, Kunszeri Miklós Péter, Rizsányi Csaba, Szőke Sándor, Oreskó Imre
Kontrollőr: dr. Bikfalvi Istvánné. dr.Hamza Kinga
Az előző évek nagy sikerére való tekintettel, ebben az évben ismételten várjuk a kereskedelmi pálinkafőzdék, bérfőzetők, magánfőzők minél nagyobb számú jelentkezését a versenyre.
A verseny kiírásban leírtaknak nem megfelelően leadott minták nem kerülnek zsűrizésre.
A szakmai pálinka , és párlatversenyre a pálinkákból és a párlatokból fajtánként minimum 3 - 3 üveg 0,5 literes palackot, a pálinkák és a párlatok társadalmi zsűrizésre fajtánként 2 litert (a társadalmi zsűri létszáma kb. 120 fő) A szépségversenyre pálinkák és párlatok esetében 2-2 palackot, borok esetében fajtánként 2 - 2 palackot kérünk leadni.
Nevezési díj nincs, ugyanakkor kérjük a tisztelt nevezőket, hogy a pálinka-, és bormúzeumunknak szíveskedjenek felajánlani egy - egy palack pálinkát, párlatot, bort.
A felajánlott pálinkák, párlatok, borok múzeumunkban kerülnek elhelyezésre, ahol a látogatók folyamatosan megtekinthetik, ezzel segítve az elhelyezett termékek ismertségének növelését.
A szépségverseny bírálati szempontjai az alábbiak: küllem (adjusztálás), a címkék formája, szövege, elhelyezése, a kupak megjelenése, a palack összhatása.
A Pálinka Ünnep kiemelkedő eseményét és népszerűségét figyelembe véve, lehetőséget nyújtunk a nevezők részére a társadalmi zsűriben való részvételre. Ennek során ismertetésre kerül a bírálási módszer, tréningszerűen felvezetésre kerülnek a bírálatra behozott pálinkák és párlatok, egyúttal lehetőséget adva a jelenlévők szakmai ismereteinek fejlesztésére. A társadalmi zsűribe való bejelentkezést 2016. október 25-ig kérjük megküldeni az iskola címére.

A versenyre a pálinkákat, párlatokat, borokat a következő címre kérjük eljuttatni: 2016. október 25-ig
hétköznap                      600  -  1800      óráig
munkaszüneti napon            előre egyeztetett időpont alapján
T.G.-Virágdekor  Szakgimnázium, Szakközépiskola  és  Kollégium  6237.  Kecel,  Május  1.  tér  13. szám alá
vagy a szervezőkkel, előre egyeztetett időpontban!
Kérjük, hogy a nevezésről előzetesen telefonon, faxon vagy e-mailen szíveskedjenek bennünket tájékoztatni:
Tel.:  78/422-910,            30/967-6978,   Fax:  78/422-910

A nevezési lapot: kereskedelmi pálinka és párlat esetén a jövedéki szabályoknak megfelelő kísérő okmányt, bérfőzött párlat esetén a pálinka származási igazolványának másolatát, a bérfőzető pontos elérhetőségével együtt kérjük mellékelni a pálinkához. Magánfőzők a pontos név, cím feltüntetésével, a párlat fajtáját és mennyiségét, a termelő aláírásával.
A versenyen a szakmai zsűri által legjobbnak minősített pálinka vagy párlat gyártója, egy érlelő fahordót nyer. A szakmai zsűri döntése alapján a különdíjat nyert termékek gyártói térítésmentes Pálinka-gyártó képzésben való részvételt nyernek. Minden nevező minősítő oklevelet kap.
A rendezvény házigazdája: Téglás András a T.G.-Virágdekor Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító, címzetes igazgató, ötletgazda
Főszervező: T.G.-Kertészeti Kutatókat Oktatókat, Gyakorlati Szakembereket Támogató Országos Alapítvány
Társszervező: T.G.-Oktatásszervező Kft., T.G.-VIRÁG Nevelési, Oktatási és Szociális Intézmény Fenntartó Nonprofit Kft.
Szervezőbizottság tagjai: Trepák János - Kiskőrös, Lakatos Márton –Madaras, Maruer Csaba – Mórahalom, Varga Imre - Szlovákia,
Kiss G. Árpád – Szabadka Pach Gábor – Zamárdi, Pásztor Sándor - Kecskemét.


A rendezvény idejére előzetes bejelentkezés alapján szállást (szálloda, kollégium) és étkezést tudunk biztosítani.
Információ: T.G.-Oktatásszervező Kft.    Tel.: 06-78/422-910
A   rendezvény     ideje    alatt    folyamatos szakmai tanácsadás   tanszeszfőzde    bemutatás,
főzéssel egybekötött érzékszervi bírálat.
Pálinka, Párlat előállítás berendezéseinek, gépeinek bemutatása.
Pálinka, Párlatok felhasználási lehetőségeinek bemutatója.